Levette a bugyit,lábait szétnyitotta,és felkiáltott:"Ez vagyok én!"Úgy mondta, minthaezidáig rejtegette volna,én meg csak álltam bambán;még ha ő is lett volna az első,olvastam már olyan magazinokat,töröltem már bűntudattala böngésző előzményeit,nem volt rejtély, mi várakozika csipkefüggöny…

Homokot szór a kedves.Ezt gyakorolja néhány hónapja,markából ejti ki apránként,hogy mintát rajzoljon velük.Elválasztja a földet s eget,fák nőnek, madarak repülnek,embereket formáz, arcot rajzol,itt hozzáad kicsit, ott elvesz,felismerem magunkat bennük,amennyire engedi az anyag,durva szemcsék…

Mikor megszülettem,apám odaadott a nőnek,aki megtermékenyítette,de az nem fogadott be.Azóta rám se tud nézniaz emlékek miatt,amiket ő szőtt belém.A fecnit, amin állok,begyűrte egy könyv lapjai közé,és eldugta egy sötét polc mélyére.Igazából a fejében lakom.Kívülről el tudna mondani,ha merné.

  Néha hiányzol,és akkor nem szólok magamhoz,annyira haragszom rám.  

  Minden papírlap,amire a nevedetírom, elszakad.  

Lehullnak az odvas fáróla sárga, őszi levelek,lemondtak a boldogságról,feladták az életet. Egyenként halvány reménnyelelhagyták az ágakat,halomra hordja gereblyévela gazda az elhalt vágyakat. Lehullott a hó a tájra,minden szépet eltemetett,befagyasztotta a tavacskába,a vízben…

Kő és por, hatalmas rögök,ódon sziklák vájt tekintetevesz körbe a széles földönegy szélfújta, buckás területet. A homok az úr ezen a vidéken,a vad, süvítő szél vállán halad,nekirepülnek a kőtömböknek,amik töredeznek az erő alatt. Mégis a hadban, a…

"de ez már olyan távolimint az a rövid mozdulatahogy a törlőrongyota polcon hagyod"-- Kókai János -- (Elképzelem, hogy)Már szinte mindent leselejteztél,amihez valami közöm volt.A szárított rózsákat már aznap kukába vágtad,hogy összevesztünk,a pólóddal, amit utoljára…

Minek kell annyit fényképezni,- soha nem értetted meg.Ha nem is pótolja az igazi lá(tvá)nyt,könyvjelzők az agyamba. A polaroidokat szeretted,a fonákra apró üzeneteket írtam,és tetszett, hogy egyedi darabok. Az utolsó, amit adtam,különösen jól sikerült.Elfelejtettem, hogy…

Nem mindenkiszületik szabadnak,A fénylő üstököselőtt is ott vana végtelen űr,valami erő mégisa megszokottpályára állítja,mint az abelső kényszer,ami engem hajt,mindig előre. Azt mondtad,te inkábbmás utat választasz,a saját ösvényedetkell kitaposnod.Már akkor tudtad,butaság…