Kedves szerző!Örömmel jegyzem meg, hogy az Ön verselésében hiba nincs.A hiba ugyanis nem más, mint valami pici rossz temérdek jóba ágyazódva,mivel az Ön költészete azonban teljes mértékben hiányában van a jónak,a problémás részeknek nem volt lehetőségük arra,hogy pozitív…

Ki oszt?Don Corleone kioszt, kifoszt,apró izzadságcseppekgyülekeznek a homlokodon,rengeteg, vagy 40-100,nem VERSeny ez,nem valódi leosztás,ez a kártya csak névjegymetafora egy meta-vershez,rajtad a sor(s),mindenki vár, míg te szólóbanolvasod a versről szóló verset(két szólam),Don…

A szombat estét átjárta a bűn,ittam, amennyit nem szégyen,meg még néhány felest,így ma megbánó arccal térdeleka büdös kis szentélyemben,nem, nem imádok bálványokat,nem ezért ölelgetemmegváltásra várvaa nagy, fehér porcelánistent.

Ez az én pesti mesém, bolyongok,mintha nem is szeretném viszont látni Ithakát.Betérek inkább Kirké sörözőjébe,már takarítanak, de a pultos egy tündér,még kívánhatok egyet. Záróra utánaszfaltpatakok partján botorkálokalulöltözött szirének után,de csak szirénákat hallok.

Sötét, hideg verem az űr. Fázom.Távol a Földtől, fényévekben mérve,unalmamban ufókra vadászom. A hazautat nehezen találom,eltévedtem valahol a szub-térben.Sötét, hideg verem az űr. Fázom. A panoráma fekete mozivászon,a semmiben nincs mélységérzet.Unalmamban ufókra…

1. Szuperpók A szuperpókminden ízeltlábúnál erősebb,képes megfejteni a keresztrejtvényt,amivel lecsapják,és nem fél kimutatni az érzelmeit,amióta megharaptaegy rádioaktív Peter Parker.   2. Mary Jane fürdik Óvatosan fekszik a kádba,karjáról ledörgöli a port,a köldökét…

Szűkre szabott ez a helyzet,mint egy pupillanat.Falakra van szükségem,karnyújtva érezni őket.Helyet kérsz, kiterjedsz,kitúrsz, a falhoz nyomsz.Előmelegített félmosollyalennyire szorítkozom:Világegyetlenem,tágulj innen!

Stiller Krisztának, egyik versére 1. Széles e világbannem találom helyem,szívem almájábante vagy a mag nekem. Fényképedet nézem,s elvesztem az eszem,sosem tudom róladlevenni a szemem. Az én báránykám vagy,aranyos és szelíd,hamvas bőröd fényecsodálattal…

Karinthy Frigyes: Szabócska Mihá’: Egyszerűség Nem hivalgó, cifra pávaNem modern az én szivem. Egyszerűség lakik benneMosolyogva szeliden. Egyszerü, de tiszta nótákAmiket én dalolok -Mert a szivem sugja őket, Nem is olyan nagy dolog. Ugy csicsereg az én szivemEgyszerüen,…

Süket költők a színpadon,a reflektor a szemükbe világít,nem látják a közönséget maguk előtt. A konferanszié leteszi a mikrofont,biztosan bejelentette őket,egyszerre állnak fel szavalni. Az egyik mű nyomába vág a másik,a közönség csak egy verset hall,két némán tátogó…