Hosszú ideje csak rá gondolok, vágyakozóan tekintek rá, leszegett fejjel közelítem meg, mint a kutya, amelyik sejti, hogy éppen valami rosszat tesz, magamhoz húzom óvatosan, csak az ujjaim hegyével tapintom a derekát, nehogy kárt tegyek benne, de fellobban a láng, illatát mohón szívom be, miközben…
Levette a bugyit,lábait szétnyitotta,és felkiáltott:"Ez vagyok én!"Úgy mondta, minthaezidáig rejtegette volna,én meg csak álltam bambán;még ha ő is lett volna az első,olvastam már olyan magazinokat,töröltem már bűntudattala böngésző előzményeit,nem volt rejtély, mi várakozika csipkefüggöny…
Homokot szór a kedves.Ezt gyakorolja néhány hónapja,markából ejti ki apránként,hogy mintát rajzoljon velük.Elválasztja a földet s eget,fák nőnek, madarak repülnek,embereket formáz, arcot rajzol,itt hozzáad kicsit, ott elvesz,felismerem magunkat bennük,amennyire engedi az anyag,durva szemcsék…
Mikor megszülettem,apám odaadott a nőnek,aki megtermékenyítette,de az nem fogadott be.Azóta rám se tud nézniaz emlékek miatt,amiket ő szőtt belém.A fecnit, amin állok,begyűrte egy könyv lapjai közé,és eldugta egy sötét polc mélyére.Igazából a fejében lakom.Kívülről el tudna mondani,ha merné.
Beforrt ösvényeken sétálsz,a bánat a nyomodban csahol."Hozd vissza!" -- játszol vele,és könnybe borulsz, mikor megteszi.Jólesik,oly régóta száraz a szemed.
Kántor Zsoltnak, barátsággalA színek játéka c. versére
Ma olyan szürke a kedvem, ragyogok, mint emós a white party-n. Nincs új a nap alatt, csak a szokásos égbolt, amire graffitit fúj a festékgyári kémény.
Mint egy ecsetről hulló csepp, egy szín darabba csöppenek…
Csak állt egy helyben,belélegezte a hangulatot,a karácsonyfa díszeiarcára szórtáka fény szilánkjait,kitalálóst játszottaz aranyszínű szalaggalátkötött csomagokkal,érezte a fenyőés a friss kalács illatát.
Közben az erős szél sürgette,ideje tovább indulni,de csak állt egy…