Németh Zoltán verseire

Ha a púpos tevének púpja van,
Akkor a búbos vöcsöknek búbja?
Padarság, a púp és a búb ugyanaz,
Csak a vöcsök összekeveri a petűket.
Ez történik,
Ha a madár nem tanul eleget!
Ő nem kóborol
Hanem kóporol.
És nem bandukol,
Hanem pandukol.

Epédre papot eszik,
Majd virágot visz a bárjának,
És csáposan mosolyog rá,
Hogy elhívja táncolni egy pulira.
Mamának és babának
Hívja a szüleit,
Akik őt, mikor kicsi volt,
Bójába csomagolták.
Sokat játszik a bandamacival,
Közösen alkotnak egy pandát.
Ha a földre ér, lápra áll,
Lerázza magáról a bort,
Fényes tollai bombáznak,
És úgy jár-kel, mint
Egy előkelő dísz-bolgár.
És ha olyan ideges,
Hogy majd felroppan,
Így kiált: „Passzus!”