Úgy alszol, mint egy kisangyal,
nem mozdul kezed, se lábad,
nem emelkedik meg a mellkasod,
kihűlt parányi test fekszik
a gyertyák őrlángjai között,
időnként egy újabb lövedék
a néma csendbe robban.
Kisrepülők, harckocsik, tankok,
rendíthetetlen ólomkatonák,
a felnőtt bácsik játékai,
széthagyták őket mindenfelé.
Kezemben egy babakönyv, ami
a tizedik oldalon véget ért,
a többi felesleges,
tiszta lappal nincs mit kezdeni,
könnyet törölni kitéptem párat.
Odakint ismét indul a robaj,
megpróbálom elnyomni, de legalább
hagy dúdoljak neked még egy kicsit.

2014. augusztus. 08.